Subscribe

RSS Feed (xml)



Powered By

Skin Design:
Free Blogger Skins

Powered by Blogger

Rendszeres olvasók

2009. április 20., hétfő

Kecskeméti nap

Szombaton Kecskeméten voltunk kis motyónkkal.
Sok ismerőssel találkoztunk, de sajnos-szerencsére kevés időnk volt beszélgetni, mert folyamatosan lefoglaltak a vásárlók.
Tomi fiam a kasszás, Merci elmélyülten vágja az anyagokat.
Délután felé már kissé elbambultam.




10. szülinapját ünnepelte a kecskeméti csoport, ilyen csuda tortával.


A szervező lányok.



A torta közelről.


Váratlan meglepetés volt Dolányi Anna, /farmerkabátban/. Sajnos nem tudtam jobb képet készíteni.
Ezt az édes kis táskát egyik vevőnknél láttam meg.Rögtön előkerültek a benne lévő apróságok is.


A kiállított munkákból néhány:












Végül és utolsó sorban, a művünk, amit a kiállításra varrtunk Mercivel, de technikai hiányosságok miatt nem kerülhetett a kiállított darabok közé.
Nem baj, tanultunk belőle. És ami a legfontosabb, nagyon élveztük a készítését.

Egy hihetetlenül jó hangulatú nap volt, a szervezés tökéletes volt, látszott, hogy minden résztvevő felszabadult volt és jól érezte magát.
Szívesen elmennénk jövőre is, ha hívnak.


10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hűűű , micsuda torta !! Biztos szép nap volt.

mmama írta...

Nna itt a farmer szív amit láttam készítés közben, jó lett.

Elizanikó írta...

Nekem tetszik, és úgy hallottam, többen fejezték ki az elismerésüket a munkátok láttán. Szerintem az nem gond, ha mindenkinek nem tetszik.

36évi írta...

Nekem is tetszett, nagyon jó ötlet a formája, és a rávalók is szépek.
Amúgyilag meg nagyon örülök, hogy találkoztunk. :)))

Passzió-Merida, Ida írta...

Ezek a vélemények nekem mindennél többet érnek. :))
Évi! Én is nagyon örülök, hogy személyesen is megismerhettelek, mit varrunk Karcagon?

Körmi írta...

De jó ez a "farmer szív"! Elmondod hogy mi a hiányossága??...csak azért, hogy én is tanuljak belőle... KItudja?! hátha egyszer én is benevezek egy kiállításra! ;D

F.Gina írta...

Nem értem én sem, mi volt vele a baj ? Annyira tetszik, elfogadnám otthonra is :))

Elizanikó írta...

A zsűri vélemény egy szubjektív dolog.
Sokszor szerencse kérdése, hogy a zsűri beválogatja-e az ember munkáját, vagy nem. Tetszik-e nekik, vagy nem.
Szerintem attól még nem azt jelenti, hogy nem szép.
Van olyan zsűritag, akinek az a heppje, hogy legyen alaposan megtűzve a cucc.
De hallottam már olyat is, aki tolómérővel méri a távolságokat, annyira precíz.
Láttam én már kiállításon olyan munkát is, amiről ordítottak a pontatlanságok, és letűzve is alig volt. De jó volt az összhatás.
Szerintem próbálkozni kell minden esetre. Ha kiállítást nézek, mindig elgondolkodom azon, hogy az én munkám hogy mutatna ott.
Beleillenék-e abba a képbe, vagy nem.

.

Passzió-Merida, Ida írta...

Ajaj! Nem gondoltam, hogy ügyet kerekítek ebből az apróságból, úgyhogy le is zárnám.
Most előszőr küldtem kiállításra anyagot. Tisztában voltam vele már amikor kipattant a fejemből, hogy ez egy hivalkodó dolog lesz. Küldhettem volna valami szokványosabbat is, de én ezt akartam.
Anikóval teljesen egyet értek, a zsűrinek, akik nálam ezerszer tapasztaltabbak és gyakorlottabbak, joga van el- és felülbírálni a versenyben szereplő alkotásokat. Végignéztem a kiállítást, elismerem hogy egyáltalán nem illett volna bele. Pontosan a harmónia tört volna meg, amiről pedig a kiállítás szólt, hogyha a többi alkotás közé került volna. Nem vagyok csalódott, nincs bennem semmi rossz érzés, és ha időm engedi máskor is küldök versenyre, kiállításra dolgokat. Menni fogok a nyáron többfelé is táborba, képezni fogom magam.
Számomra az alkotás maga az öröm, legyen az varrás, kötés, kosárfonás, keresztszemes, gyöngyfűzés, vagy akár szalvétatechnika. Több mint 10 éve vagyok a "kézműves" szakmában. Nem csak eladom, készítem és tanítom is. Sokoldalú vagyok, ezt kívánja az üzlet.De ez azzal a hátránnyal jár, hogy nem tudok 100%-ig elmélyülni egy-egy technikában. Éppen ezért odafigyelek mások véleményére.
A kecskeméti nap szevezőinek pedig nem kívánok rossz pillanatokat okozni, mert a legkevésbé sem érdemelnék meg. Sőt!
Csak hálásak lehetünk Nekik is és mindenkinek, akik lehetőséget adnak, hogy elmehessünk árusítani a portékánkat.

Szera írta...

Nekem tetszik, lehet, hogy kicsit stílusbontó, de pont ez az erőssége...